Nem azért lettem szerelmes, mert kergettem, sem nem azért mert kerestem vagy hiányzott, kellett. Nem azért mert nem voltam teljes. Hiszen tudod egy szép virág az esőben nap nélkül is virágzik. 
Csak megérkezett és békéssé tette a csendet.

Ez most nem csak a szerelemről szólt, olvasd el még egyszer.

Elengedni senki nem tanított meg minket, erről már az elején írtam, mégis ez adja meg az élet sava borsát, nagy feladat volt  elengednem a régi önmagam. Aki talán sosem volt önmaga. A tudatosság nem azt jelenti, hogy nem zökkenünk ki, hogy nem fáj üvöltően a csend, hogy nem tép szét a lelkünk fájdalma a csalódás. A tudatosság a választás. Választás arra, hogy nyugodt maradj és a békét válaszd bármi is üldöz. Bármi is az üdvözöld, fogadd el, engedd meg és engedd útjára, engedd el.

Őszintén sosem hiányzik az aki voltam, de megbékéltem vele. Dacos, toporzékoló kislány, aki mindig vattacukrot akart.

Ezt így ott lezártam. Betettem egy kis piros bársony dobozba, amit selyem kagyló fehér szalaggal kötöttem át, arany lakattal, kis szív alakú kulcslyukkal. Mert ez a legértékesebb valamim. Az akiből én, én lettem.

Felszabadító érzés, hogy senkire sincs szükségem a boldogsághoz, de bárki aki jön és hozzájárul, azt tárt karokkal és tárt szívvel tudom fogadni, és minden szeretetet megadni neki amit csak tudok.

Ez volt az út idáig. A tomboló dühöm, kétségbeesettségem áttranszformáltam önmagam legerősebb érzésévé. Mindig velem van és bármikor hozzá férek.

Épp Tina Turner-The Best c. száma szól. Lehetne a blog főcímdala is. Ez a dal mindent megtestesít ami vagyok, amit érzek, ahonnan indultam és aki lettem. Erő, magabiztosság, karcos lágyság és sexység. Atomjaira hullott és milliónyi darabból összekovácsolt női energia. Aki már rég lehettem volna, ha engedem.

Sosem fogok megállni és elfelejteni azt, amiért ide jöttem. A legnagyobb ajándék a létezés.
A minap volt a napja a műtétemnek, ami már néhány éve történt, de a napján mindig elfog egy emlékezés. Egészen más volt. Most elöntött a hála, eltudtam engedni a fájdalmat és csak a hálát éreztem, hogy megkaptam még a folytatást. Az én folytatásom. Megkaptam a villanásom. Az élet mindig tartogat meglepetéseket, de én imádom minden mélységével együtt. Nincs  annál csodálatosabb, mint hogy emberek vagyunk és tapasztalhatunk. Ez a minden. Nincs jó vagy rossz, csak dolgok. Amik csak történnek. Mi címkézzük fel őket. És még ha sokszor pusztító is egy-egy esemény, egy év mulva nem fog számítani. Nem fog fájni, hidd el meg fogsz gyógyulni.

Másodvirágzás.

Ez az én jelenem. Felépítettem a legjobb önmagam, és felépítettem a választást. Teljes Totális Teremtésbe vagyok és nem nézek hátra. Tudod,mint egy őrült ki letépte láncát ".

Pedig épp egy mélypont közben írom ezt. Dobott az élet egy kis szörnyeteget a minap, amivel próbára tehettem, azt sok mindent amit tudok. Etetem-e az energiámmal vagy magamra fókuszálok és a Tripla T-re. Mi történik ilyenkor a szörnyeteggel? Megemészti magát. És eltűnik. A most pillanata a mindfulness gyakorlása az ami hozzásegít ahhoz, hogy minden, életed minden pillanatát uralni tudd. Mindfulness coachként, sok dologra nyílt fel a szemem. A maradj a mostban nem elég. Ott kell lenned és érezned is kell. A Facebook oldalamon megtalálod az év végi Mindfullness ingyenes eseményét ahol te is részese lehetsz ennek a csodának. 

Vannak-e rossz napjaim? Vannak, a tegnapi kifejezetten az volt. Tanultam belőle és felálltam, csinosabb vagyok ma mint tegnap voltam és lágyabb vagyok mint valaha. Engedem az áramlást. Annyira felszabadító bár át tudnám neked adni... Hallgassd meg Roxette- Listen to your heart c. számát és megérted mi ez az érzés.

Hozok neked egy felismerésem a minapról :
Aki áldozat szerepében tecceleg, sokszor ő maga az áldozattá tevő. Egyetlen eszköze az, ha téged hibáztat azért, amit csinált veled és erre te mersz reagálni, határt húzni.

Magadra kell figyelned mindig, te milyen energiába vagy. Ha foglalkozol vele, csak adod neki az energiát. Ha magára hagyod, elillan. Tedd próbára. Megéri.

Az elmúlt időszakban rengeteg megélésem, felismerésem volt. Elkezdtem kitanulni technikákat. Elkezdtem megérteni a testem jelzéseit és az érzelmeim megnyilvánulásait. Sokszor nem értettem magam és ehhez kellett a testem megértése is. Ez is egy önfejlesztő eszköz, bár így ebben a kontextusban nem igazán találtam rá sehol. 

Az utam elindult és a kalandok még csak most kezdődnek. Az életem most gyorsítósávon van és ez az én választásom volt.

Feltetted már magadnak a kérdést... Ki lehetnék, ha mernék az lenni aki igazán vagyok? 

Ha egyszer is vesztetted már el önmagad, többé ne engedd. Többé ne engedd, hogy más irányítson, hogy más mondja meg mit érezz, más szabjon neked határt. Éld meg önmagad.

Az univerzumot nem hatja meg a kikényszerítés. Nem hatja meg a toporzékolás, hiszti, hiába is próbálkozol. Nem tudod kikényszeríteni a beteljesülést. Csak akkor adja meg amit kérsz, ha összhangba hozod magad a vágyaddal és nyugodt vagy. Ez nem csak az univerzumról szólt, olvasd el mégegyszer. 

Légy te az univerzum. Csak akkor kapod meg.

Sokat dolgozom az egóval, sok fejfájást okozott. Voltak- vannak helyzetek amikor önműködő üzemmódba kapcsol és szétrombol körülöttem mindent. Mintha egy másik ember működne bennem. Tudod amikor lemegy a függöny a szemed előtt. Megpróbálhatod elnyomni, de képtelenség, elengedhetetlen elemünk. Meg kell tanulni használni és kordában tartani. Nem ő irányít, hanem te.

Mikor harcoltál az egoddal utoljára? Mikor engedted fölénybe kerülni? Egyáltalán észre vetted- e hogy irányít téged?

Elmesélem, hogyan barátkoztam össze vele és mikor érkezett el az a pont amikor már kezelhetetlenné vált.

És azután...