Mindenkinek meg kell másznia a saját hegyét, hogy élvezhesse a kilátást. A hegy TE vagy. Önmagad megismerése olyan kapukat, utakat, és mindent mutat amire eddig nem is gondoltál. Át kell esni bizonyos tapasztalásokon, nehézségeken, beavatásokon, mielőtt feljutsz a csúcsra, ahol szép a kilátás. Más nem teheti meg helyetted. Ezért vagy itt. A "hegy" TE vagy.
Energia. Energia. Hallottam a kifejezést korábban is de semmit nem mondott nekem. Nem tudtam felfogni miről szól ez. Tudtam, hogy mindenkinek van aurája és ez látható, mérhető, tisztítható stb, de nem mélyedtem bele és nem is igazán értettem. Talán így vizuálisan értettem, de én ezt a fizikai világomba sosem hoztam be.
Átéltem életem első energiahúzását. Beleszédültem. Nehéz ezt az érzést szavakkal megfogalmazni, de a kép amit ide csatoltam szemlélteti amennyire csak tudja. Nem értettem. El sem mertem mondani senkinek, ahogy 10 éve azt sem, amikor testen kívüli élményem volt a napsárga joga szőnyegemen. Elmélkedtem rajta, hogy ez most mi volt. Én tényleg nem akarom, hogy bárki bolondnak tartson, de egyébként azt is vállalom, mert ez az igazságom, de én éreztem, hogy elmozdultam, nem fizikálisan, de térben igen. És ekkor értettem meg mi az energia. Ekkor jöttem rá a képességem amit annyi éve próbálok megfogalmazni, kihozni magamból, ami annyira megfogalmazhatatlan volt számomra, mégis annyiszor segített és annyiszor használtam, az az volt, hogy képességem van az energiával.
Tudom használni. A sajátom és másokét. Tudok energiát venni és adni,de soha sem elvenni. Tudok kérni, tudok mozgatni és tudom használni.
Nem tudtam felfogni, hazudnék ha azt mondanám elsőre befogadtam és elfogadtam, de tudtam hogy igaz, éreztem.
Ez egy Márciusi nap volt, most Decembert írunk... el kellett telnie időnek mire be mertem vállalni, hogy beszélek erről. Ugye a megítéléstől való félelem, hogy betud ülni az emberbe?! Használom már hónapok óta, de most hogy leírtam, ez már a valóság, nem vonhatom vissza. Ez is egy nagy fejlődés az úton, hogy merd vállalni aki vagy, merd kimondani ami vagy, nem csak a közvetlen környezeted előtt, hanem az egész világ előtt. Tudod csak az ítélkezik akinek maga felett van ítélete. A többieknek nincs erre ideje, akarom mondani, energiája.
Elvégeztem egy test kezelői tanfolyamot, ( Access Bars) aminek azért indultam neki, mert előfeltétele egy nagyobb tanfolyamnak, de különösebb tervem nem volt vele. Nekem ezek a testkezelések , testidegenek és nem értettem miért nem vonzanak, de sosem vonzottak. Anno amikor felnőttképzésen kozmetikusnak tanultam, azzal is pontosan így voltam, hogy én kozmetikus sosem leszek, csak a papírra van szükségem, mert én pillás leszek. Itt sem testkezelő szerettem volna lenni, hanem minősített facilitátor. Aki életeket változtat meg úgy, hogy nem ad semmilyen nézőpontot, hiedelmet, hitrendszert másnak, hiszen a válasz, a saját válasza mindenkinek önmagában van. Semmilyen tanítás, ember, nem tudja azt jobban, pontosabban, mint az akinek dolga van vele. A facilitátor egy csatorna, magasabb energiák és a tudatod között. Kicsit egyszerűbben is leírhattam volna, akkor úgy nézett volna ki, hogy a facilitátor kérdéseket tesz fel neked, ami elvezet a válaszodhoz, de a válaszod te mondod ki. Közben történnek dolgok az energiákkal, de ebbe most nem mennék bele, majd annyi idő múlva, amikor már nem érzem úgy, hogy ha bárki olvassa azt érzi kínai nyelven írok. Érdekes nézőpont, hogy van egy ilyen nézőpontom. De most van.
Elkezdtem energia cseréket csinálni, dolgozni ezzel a képességemmel.
És azután...